csók és könny--- legyen az új év
k--va nagy kacajjal teli
boldogságos giccses, semmitmegbánós, de sokat tapasztalós, mindig erős, szarból kirántós és felkelős, felhőtlen pillanatokat hozós, tanulságos, véges, együtt és egyedül töltött, őszinte, parádés, mindenesvödrös 365 nap.
Szóismétlések nélkül!
de azért emlékezzetek holnap, hogy hová tettétek a hányással teli zacskót...
sok sok meglepetést nektek feleim:)
2009. december 31., csütörtök
2009. december 26., szombat
koleszterinsokk
Szóval khm... így utólag is Boldog Karácsonyt mindenkinek, remélem kivétel nélkül minden emberi lény túladagolta magát a szénhidrátok különböző formáival... aki esetleg hiányt szenvedne, az üljön fel egy római járatra és kopogjon be, itt van minden földi jó, a meleg(ek)et is beleértve:) Nem nyüsszögnék még sokat a decemberen, az ünnepen, a közelgő újéven... inkább olvassatok valamilyen tanítást, vagy üssétek fel a Bibliát, vagy énekeljetek karácsonyi dalokat:) (ezt csak neked ám!:)
Igazából kitérnék a múlt hetemre, amikor egy fejvakarásra sem volt időm, majdnem ottalvás lett a vége minden második napomnak és az utasok fel akartak jelenteni, mert rágógumi ragadt a farmernadrágjukba... de tudjátok: ez az ünnep a megbocsátásról szól.
Legközelebb én perlek be valakit!
Igazából kitérnék a múlt hetemre, amikor egy fejvakarásra sem volt időm, majdnem ottalvás lett a vége minden második napomnak és az utasok fel akartak jelenteni, mert rágógumi ragadt a farmernadrágjukba... de tudjátok: ez az ünnep a megbocsátásról szól.
Legközelebb én perlek be valakit!
2009. december 22., kedd
one night in paris
Ugyan behívtak, ugyan 13 órát dolgoztunk végig Kockámmal, ugyan végig talpaltunk elviselve az elviselhetetlent (spanyol utasok intermezzo- csak a szokásos) de az órák tekintetében felhalmozódott aranyköpések száma verte az eddigi csúcsátlagot is. Így jár, aki cigizik munka előtt. Vagyis mást is cigizik munka előtt.
"Call me armrest" (-a kínaikat megszégyenítő péniszméretre utalva)
"Do you know what happened with those crew whom I had overnight with? They are all on ground duty." (szakmais tudom, de leírom, muszáj, bocsesz)
"I forgot to tell you: bazdmeg"
"Sorry, sorry, but szopjál le" (utóbbi kettő gyatra magyar tanításunknak köszönhető agyszülemény)
És végül köszönjük drága szépfiúnk, hogy így megkönnyítetted a tegnapot, ezért kívánságműsort játszva, csak ennyit tennék hozzá: dedikálom a következő linket
"The biggest, the blackest-nek:)"
"Call me armrest" (-a kínaikat megszégyenítő péniszméretre utalva)
"Do you know what happened with those crew whom I had overnight with? They are all on ground duty." (szakmais tudom, de leírom, muszáj, bocsesz)
"I forgot to tell you: bazdmeg"
"Sorry, sorry, but szopjál le" (utóbbi kettő gyatra magyar tanításunknak köszönhető agyszülemény)
És végül köszönjük drága szépfiúnk, hogy így megkönnyítetted a tegnapot, ezért kívánságműsort játszva, csak ennyit tennék hozzá: dedikálom a következő linket
"The biggest, the blackest-nek:)"
2009. december 15., kedd
2009. december 14., hétfő
standby
Holnap áldásos tevékenységünket kellemes szürke ködbe burkolja egy valójában minket elméletben és gyakorlatban is segítő fejtágítás... AVAGY MI A JÓSÁGOS -nagyonsokcsúnyaszóért- kell nekünk munka előtt netán után egy marketing továbbképzésre mennünk? Hogy megint elmondják, hogy ha egy utas croissant kér, akkor ajánljuk fel hozzá neki egy forró csokit, vagy ha valami sósat akar, akkor nyalja ki a fenekünket?
miért?miért?miért?
Ja és a "pizza maker is on holiday"
Jó neki. Ezért ma a törököket választottuk.
miért?miért?miért?
Ja és a "pizza maker is on holiday"
Jó neki. Ezért ma a törököket választottuk.
2009. december 10., csütörtök
payday
4. fizetéssel kibővített hónapunk jött el! Hurrá! Ugyan limuzint ebből sem fogunk bérelni, de a túlélésben azt hiszem az első pár hét tanulságai alapján... hát... ne legyünk szerények: jeleskedünk! Amúgy a vízipipának tömegnövelő szerepe van és nem biztos, hogy az olaszok egy adag ételen ugyanannyit is értenek. Levonnék több következtetést is, de minek? Süt a nap, felnyaljuk a várost ma is. Mert így jó. Senseo kávéfőzőt nektek! És nektek is!
2009. december 7., hétfő
szilveszteri szervezés
"Hányra mész másnap?"
"8:55"
"Beszéltem Pavellel, azt mondta elsején munka elött mindenkit megszondáztathatnak"
(alcohol must not be taken 8 hours prior to commencement of duty time!)
"Akkor még egykor ihatok"
"Majd éjfélkor koccintunk még egyet.
De akkor már 6-kor elkezdjük, hogy meglegyen a minimum 6 órás ivászat!"
Mhmm már csak a ruha kérdéses :)
"8:55"
"Beszéltem Pavellel, azt mondta elsején munka elött mindenkit megszondáztathatnak"
(alcohol must not be taken 8 hours prior to commencement of duty time!)
"Akkor még egykor ihatok"
"Majd éjfélkor koccintunk még egyet.
De akkor már 6-kor elkezdjük, hogy meglegyen a minimum 6 órás ivászat!"
Mhmm már csak a ruha kérdéses :)
2009. december 6., vasárnap
update1
Megpróbáltam.
Nem sikerült, de azért cserébe elszórakoztattam magam. Mondjuk még semmi nem dőlt el, mert holnap megint együtt... vagy inkább egymás ellen. Zabszemre fel!
Ja, és kedves feleim, igazán hegyezhetnétek ti is valamit ide... mindenki él és virul?
Nem sikerült, de azért cserébe elszórakoztattam magam. Mondjuk még semmi nem dőlt el, mert holnap megint együtt... vagy inkább egymás ellen. Zabszemre fel!
Ja, és kedves feleim, igazán hegyezhetnétek ti is valamit ide... mindenki él és virul?
2009. december 5., szombat
jóóóó reggelt!
Visszaszámlálás: hadonászás, izzadás indul...
Mai bónuszként kedvenc gyorsegeremmel fogunk megjárni pár belföldi desztinációt. Alig várom!
Miért nem csak oda vissza... és miért vannak emberek, akiknek egyetlen zabszemet sem lehet feldugni a fenekükbe... bár... eddig nem is próbáltam...
Mai bónuszként kedvenc gyorsegeremmel fogunk megjárni pár belföldi desztinációt. Alig várom!
Miért nem csak oda vissza... és miért vannak emberek, akiknek egyetlen zabszemet sem lehet feldugni a fenekükbe... bár... eddig nem is próbáltam...
2009. december 1., kedd
kollegánk ismét megszólal
Rohan, izzad, nyílik a vécé ajtó.
-Sorry, but...it's an emergency evacuation!
(így jár mindenki a tej és tenger gyümölcsei kombó reggeli után)
-Sorry, but...it's an emergency evacuation!
(így jár mindenki a tej és tenger gyümölcsei kombó reggeli után)
2009. november 28., szombat
retúrjegy
-Oda és vissza?
-Sajnos csak oda.
Mindig nehéz visszatérni... a rambó effektus, hogy na igen, hasított az első rész, de bőven elég volt az a hihetetlen élménydús két óra, izmos férfitestekkel és napbarnított hullákkal megfűszerezve (a VHS kazettán a film végét letöröltem, mert rávettem az East 17-től az It's alright c. örök klasszikust).
Jobb lett volna titokzatosan lelécelni, folytatás nélkül, vagy megdögleni látványosan a mocsárdzsungel egy eldugott sarkában... Azt nem tudom. De lényegesen egyszerűbbnek tűnik. (mint utaskísérőként dolgozni egy fapadosnak)
De most mégis itten vagyunk, mindenki túl az első hazavonuláson és visszatérésen. Nekem szívbemarkolóansírósferihegyen élmény volt, habár tudja, aki tudja, már az alföldön sem változatlan a helyzet. Emberek mennek, jönnek, változnak, sokat, keveset vagy éppen semmit, de hogy minden állandó lenne... azt hiszem, ezt jelzőt most egy darabig elfelejthetjük. Azért jól hangzik, hogy minden más, és valahogy ez a törvényszerű. De ahol minden megváltozott, ott mindig lesz, ami hiányozzon is. Így vagyok én az otthonnal, az egyetlennel, az igazival. A csattógos trolival és az első ajtós felszállással, az esti ködben kivilágított főúttal, a szoprán hangon éneklő fiúval a Kárászon, a cigifüstös kabátommal a Borpatika után, anyukám kiborulásával azon, hogy csak egy joghurtot ettem reggelire, tesóm megtáncoltatásával, hajnalban hamburgerrel a számban hazagyaloglással, a barátnők kíméletlen ámde isteni humorral megtépázott kritikájával, na jó iszok még egyet, de aztán tényleg megyek naiv kijelentéssel...
Nem tartom magam a régi idők egy pontjához ragaszkodó parányi elemnek, mert nem felejtem el, sőt nem remélek, hanem tudom, hogy "A fű zöldebb volt és a fény fényesebb" (katt rá, ha nem rémlene). Tudom, hogy akkor minden olyan volt, amilyen már, itt és most, előbb vagy utóbb, sosem lesz. Talán kicsit árulás a jelen, kicsit igen, olyan, mint egy koffeinmentes kávé. A múlt pedig: nagyon emlék. És ezért köszönet mindenkinek, főleg annak, aki egy talpalatnyi időt is szakított rám és találkozott velem, sőt még annak is, akiben ez a lehetőség, még ha csak szándékként is, de felmerült:)
Vigyázzatok magatokra!
-Sajnos csak oda.
Mindig nehéz visszatérni... a rambó effektus, hogy na igen, hasított az első rész, de bőven elég volt az a hihetetlen élménydús két óra, izmos férfitestekkel és napbarnított hullákkal megfűszerezve (a VHS kazettán a film végét letöröltem, mert rávettem az East 17-től az It's alright c. örök klasszikust).
Jobb lett volna titokzatosan lelécelni, folytatás nélkül, vagy megdögleni látványosan a mocsárdzsungel egy eldugott sarkában... Azt nem tudom. De lényegesen egyszerűbbnek tűnik. (mint utaskísérőként dolgozni egy fapadosnak)
De most mégis itten vagyunk, mindenki túl az első hazavonuláson és visszatérésen. Nekem szívbemarkolóansírósferihegyen élmény volt, habár tudja, aki tudja, már az alföldön sem változatlan a helyzet. Emberek mennek, jönnek, változnak, sokat, keveset vagy éppen semmit, de hogy minden állandó lenne... azt hiszem, ezt jelzőt most egy darabig elfelejthetjük. Azért jól hangzik, hogy minden más, és valahogy ez a törvényszerű. De ahol minden megváltozott, ott mindig lesz, ami hiányozzon is. Így vagyok én az otthonnal, az egyetlennel, az igazival. A csattógos trolival és az első ajtós felszállással, az esti ködben kivilágított főúttal, a szoprán hangon éneklő fiúval a Kárászon, a cigifüstös kabátommal a Borpatika után, anyukám kiborulásával azon, hogy csak egy joghurtot ettem reggelire, tesóm megtáncoltatásával, hajnalban hamburgerrel a számban hazagyaloglással, a barátnők kíméletlen ámde isteni humorral megtépázott kritikájával, na jó iszok még egyet, de aztán tényleg megyek naiv kijelentéssel...
Nem tartom magam a régi idők egy pontjához ragaszkodó parányi elemnek, mert nem felejtem el, sőt nem remélek, hanem tudom, hogy "A fű zöldebb volt és a fény fényesebb" (katt rá, ha nem rémlene). Tudom, hogy akkor minden olyan volt, amilyen már, itt és most, előbb vagy utóbb, sosem lesz. Talán kicsit árulás a jelen, kicsit igen, olyan, mint egy koffeinmentes kávé. A múlt pedig: nagyon emlék. És ezért köszönet mindenkinek, főleg annak, aki egy talpalatnyi időt is szakított rám és találkozott velem, sőt még annak is, akiben ez a lehetőség, még ha csak szándékként is, de felmerült:)
Vigyázzatok magatokra!
italian food, italian boyfriend
Nincs egyéniségem. Nem vagyok figyelmes, nem vagyok őszinte szerető, a nagy számok törvénye alapján minden nővel kikezdek. A világ egyik legismertebb macsóföldjén élek és több millióan értik, mikor kimondom: rózsaszín csőnadrág. A nadrágomban lévő dudor megelőzi az agysejtjeimet és nem örülök, mikor egy pofonnal leterelnek, és ha a a napszemüvegemet le kell vennem. Büszkén gondolok magamra, a cigarettámra, ami mindig a fülem mögül lóg és a bamba arckifejezésemre. Szeretem, ha egy nőnek nagy mellei vannak és ha később a szoknyája alá bújhatok, ha baj van. Seggrepacsizásban és mutogatásban mi vagyunk a bajnokok és igenis nálunk él a legtöbb meleg.
Olasz férfiak. Én így...
... igyunk inkább vazze'
Olasz férfiak. Én így...
... igyunk inkább vazze'
2009. november 25., szerda
2009. november 15., vasárnap
gyeregyeregyeregyereálljgyere
...és a holnapi munkanapot követően a jól megérdemelt otthon érzés...
megint felszaladhatok a lépcsőn, érezhetem a lakás illatát, a távirányítót kivihetem a konyhába, miközben ott kaját készítek, besötétíthetem a szobát a lila függönyömmel, lemehetek Tescoba haszontalan dolgokat venni, zenével a fülemben várhatok a trolira és leszállhatok a pékség előtt, áthaladva a főutcán, leülhetek száraz fehérbort inni az egyetemisták közé, elvonszolhatom a barátaimat a megszokott helyekre, elmehetek turiba és válogathatok kedvemre, szürcsölgethetem a tejfölös krumplilevest, letörölhetem a megnézett filmeket a gépen és
.
.
.
végre magamhoz ölelhetem a családomat.
Jövök:)
megint felszaladhatok a lépcsőn, érezhetem a lakás illatát, a távirányítót kivihetem a konyhába, miközben ott kaját készítek, besötétíthetem a szobát a lila függönyömmel, lemehetek Tescoba haszontalan dolgokat venni, zenével a fülemben várhatok a trolira és leszállhatok a pékség előtt, áthaladva a főutcán, leülhetek száraz fehérbort inni az egyetemisták közé, elvonszolhatom a barátaimat a megszokott helyekre, elmehetek turiba és válogathatok kedvemre, szürcsölgethetem a tejfölös krumplilevest, letörölhetem a megnézett filmeket a gépen és
.
.
.
végre magamhoz ölelhetem a családomat.
Jövök:)
2009. november 11., szerda
2009. november 7., szombat
buona serata
... és mert zokni van a visszapillantón fixálási szempontból, és még félegykor is sztriptíz Joe Cocker nótájára. Azért is.
2009. november 6., péntek
és íme, a napok tovaszállnak!
Lassanként a dolgok maguk teljes egyszerűségében és rutinosságában- na ebből ki kellene jönnöm valahogy, áááá- meggyorsítják szorgos, néhol felejthető hétköznapjainkat felpörgetve az eddig végtelennek tűnő időt. Magyarán mondva: már csak pár nap és megyek haza!!!!!!!!
Szerencsére az általánosságban vett elkeseredés is már csak ideig óráig tart, és sajnos erősen személy függő (kiemelném itt pár tahó, tragikusan és féreg módon viselkedő kolléga nevét, de minek kérdem én), de könnyen legyőzhető, lassan családdá alakulunk, muffin volt ebédre és működik az elektromos lázmérő, persze, hogy a spanyolokat utálom a legjobban.
Vannak drámai percek. Mikor a megfeszülő paraszt hispán test nekem feszül és magyarázza, hogy neki jár a hely, hogy neki jár az ingyen ez meg az, hogy a problémát nekem kell megoldanom, hogy majdan az én fenekem legyen szétrugdosva. Ámen. Már nem vigasztal az, hogy odajönnek hozzám az út végén megköszönni, hogy jó fej voltam...
Ááá. Csúnya dolgokat írtam még. De nem ér annyit, hogy végül publikáljam. Akinek volt éppen fölös 10 perce, elolvashatta. Inkább törlöm.
Ja.
Ennyit a globális nyitottságról és befogadásról. Értitek...
Szerencsére az általánosságban vett elkeseredés is már csak ideig óráig tart, és sajnos erősen személy függő (kiemelném itt pár tahó, tragikusan és féreg módon viselkedő kolléga nevét, de minek kérdem én), de könnyen legyőzhető, lassan családdá alakulunk, muffin volt ebédre és működik az elektromos lázmérő, persze, hogy a spanyolokat utálom a legjobban.
Vannak drámai percek. Mikor a megfeszülő paraszt hispán test nekem feszül és magyarázza, hogy neki jár a hely, hogy neki jár az ingyen ez meg az, hogy a problémát nekem kell megoldanom, hogy majdan az én fenekem legyen szétrugdosva. Ámen. Már nem vigasztal az, hogy odajönnek hozzám az út végén megköszönni, hogy jó fej voltam...
Ááá. Csúnya dolgokat írtam még. De nem ér annyit, hogy végül publikáljam. Akinek volt éppen fölös 10 perce, elolvashatta. Inkább törlöm.
Ja.
Ennyit a globális nyitottságról és befogadásról. Értitek...
2009. november 2., hétfő
reform étkeztetés, disznó saját levében, konzervben
Úgy érzem, hogy kezd gyökeres elhalásba vezetni a gondolat, miszerint mi itt valamikor jógázni fogunk, szorgosan, csendben egymás mellett, medve és alma pózban, mint az eminens középiskolás gyerekek. Ehelyett az olasz reggelinket jóval 11 után fogyasztjuk el, addig meg csak nyalom a szám szélét... a kilátások szabadnapokra nem túl jók, leöntős budirendszer rendbetétele, mosás takarítás, talán holnap Róma vagy Marino, attól függ milyen globális szexésnewyork szándék vezérel minket... de ha csak egy kávéra ugranánk el... erre való megemlékezés gyanánt mutatom kedves kis városomat, Marinot, aminek kis parkjában ilyen a naplemente...
Nem mellesleg pedig nekem van ötletem, hogyan dobjam fel közelgő hazai cseverészéseim hangulatát, íme egy példa sztori: elindultunk Szardíniára, hogy macskaeledelt vegyünk, de közben ki kellett cserélni a gép filterét, így kénytelenük voltunk ott ragadni, ahol rengeteg fajta macskaeledelt láttam, gyönyörű volt, be se tudtam telni vele, vettem egyet saját célra, amit majd a tengerparton, a naplementében elfogyasztottam, igen a macskaeledelt, amiből a kedvencem az ínyenceknek készült halas-spárgás-rizses... nyami! MI BAJOTOK A MACSKAELEDELLEL?
2009. október 29., csütörtök
és...........
Buon volo kedves Zsuzsink:)
És szívd mélyre a honi levegőt:) (hozzál nekünk is belőle, csempésztünk egy üres Jack Daniels-t a táskádba, erre a célra:))
És szívd mélyre a honi levegőt:) (hozzál nekünk is belőle, csempésztünk egy üres Jack Daniels-t a táskádba, erre a célra:))
2009. október 28., szerda
újabb robot, de meleg az október
Kábé ennyi is lenne... történnek a dolgok, szélsebesen, egyre családiasabb a hangulat, fényesebb az elsuhanó október és... úgy ömlengenék egy kicsit, hogy... na sok mindenről értitek, csak itt
Kávé plusz szőlő= NEM MENŐ
Szóval tényleg, ennyi volt, egy komment, egy bejegyzés és megyek is, mi, rohanok:)
Kávé plusz szőlő= NEM MENŐ
Szóval tényleg, ennyi volt, egy komment, egy bejegyzés és megyek is, mi, rohanok:)
2009. október 24., szombat
rohanás fejvesztés...
Lassacskán egy tartalmas időzűrzavar közepében érzem magam, ahol arra a felismerésre jutok, hogy addig csináltam a semmit, míg teljesen elvesztettem az időérzékemet és a dolgok lényegesebbik felére nem jut egy percem se. Mindennek tetejére ráül a reptéri dolgozók édes sztrájkjának emléke, valamint, hogy a fenti vécénk sem üzemel, ami ismét szemtelen perceket vesz el az életemből (lebattyogás a konyhába, edény megtöltése vízzel, edény felcipelése, leöntés művelete, káromkodás, edény leszállítása)
DE MIÉRT MOST?
Ja, plusz mérgelődés, hogy a edénykémből itatták meg a macskát kedves lakótársaim. Imába foglaltam a nevüket. De tényleg. Ha van macskamennyország, tuti, hogy Szaddam is ott van. Előrejelzésként pedig csak annyi, amit a szerencsesütim üzent nekem (nem adtam ki érte pénzt, persze, olyan elszáradt tölcsér íze van) hogy "hagyatkozz az ösztöneidre, és elvezetnek a helyes útra"... olyan miért nincs, hogy "tuti, hogy holnap kapsz 10 ezer eurót, meg plusz 24 órát"?
Csók, legyetek jók, a bölcsességeket meg... felejtsétek el:)
DE MIÉRT MOST?
Ja, plusz mérgelődés, hogy a edénykémből itatták meg a macskát kedves lakótársaim. Imába foglaltam a nevüket. De tényleg. Ha van macskamennyország, tuti, hogy Szaddam is ott van. Előrejelzésként pedig csak annyi, amit a szerencsesütim üzent nekem (nem adtam ki érte pénzt, persze, olyan elszáradt tölcsér íze van) hogy "hagyatkozz az ösztöneidre, és elvezetnek a helyes útra"... olyan miért nincs, hogy "tuti, hogy holnap kapsz 10 ezer eurót, meg plusz 24 órát"?
Csók, legyetek jók, a bölcsességeket meg... felejtsétek el:)
2009. október 22., csütörtök
pingvin, éjfél után 3 liter benzinnel az autópályán, láthatósági mellény nélkül
Tömören így nézett ki az estém. De nem gond, ne sajnáljatok:)
Ma ránk köszöntött a latyakos, sáros, mocskos ősz, az, amit egyikünk se várt... egyáltalán... Én erre rezignált mosollyal reagálok, percenként csekkolom a levelesládát, töröm a fejem, hogyan adjak fel tetszőleges számú képeslapot, hogyan ne fagyjon szét a fenekem a takaró alatt, és hogyan ne ijedjek meg az ablakomba mászott szőrcsomótól, és közben veszettül bámulom a Family Guy-t, és még azokon a poénokon is nevetek, aminek csattanóját a tetemes háttértudással rendelkező amcsi tévéfüggő se értene. A tudatlanság egyet jelent a boldogsággal:)
Eközben parallel: Elképzelem, ahogy hajnalodva, három vodkától megbutulva megyünk a Jate felé, most bárhol is legyen az, egymásba karolunk, napfelkelte közeleg, meleg van, Zsuzsi enni akar még egy adag sültkrumplit a mekiben, Katinka rohan a buszra, hogy hazazötyögjön Mórahalomra, Nojszi már a következő alkalmat tervezi, Edi felhúzta magát valamin és heves gyorsasággal eltűnik...
Ráértek? Holnapután... csak egy pohár bor... vagy egy kávé, esetleg narancslé:)
Ma ránk köszöntött a latyakos, sáros, mocskos ősz, az, amit egyikünk se várt... egyáltalán... Én erre rezignált mosollyal reagálok, percenként csekkolom a levelesládát, töröm a fejem, hogyan adjak fel tetszőleges számú képeslapot, hogyan ne fagyjon szét a fenekem a takaró alatt, és hogyan ne ijedjek meg az ablakomba mászott szőrcsomótól, és közben veszettül bámulom a Family Guy-t, és még azokon a poénokon is nevetek, aminek csattanóját a tetemes háttértudással rendelkező amcsi tévéfüggő se értene. A tudatlanság egyet jelent a boldogsággal:)
Eközben parallel: Elképzelem, ahogy hajnalodva, három vodkától megbutulva megyünk a Jate felé, most bárhol is legyen az, egymásba karolunk, napfelkelte közeleg, meleg van, Zsuzsi enni akar még egy adag sültkrumplit a mekiben, Katinka rohan a buszra, hogy hazazötyögjön Mórahalomra, Nojszi már a következő alkalmat tervezi, Edi felhúzta magát valamin és heves gyorsasággal eltűnik...
Ráértek? Holnapután... csak egy pohár bor... vagy egy kávé, esetleg narancslé:)
2009. október 18., vasárnap
Zagarolo, we love you!
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
És igen!! Meg volt a hét, de talán a hónap, és lehet hogy az év kirándulása is a leírhatatlanul csodálatos és érdekes Zagarolo-ba! Nem tudni, hogy hol van, "valamerre arra", azt sem hogyha kellene, akkor el tudnánk-e még egyszer jutni oda, de az ott mókázással, kacagással, evéssel és nem kevés didergéssel töltött másfél óra felejthetetlennek bizonyult.
És még egyszer, köszönjük Márk - a mi hősünk - aki egy női KISS feliratú haspólóban, melegítőnadrágban és lakkcipőben gurult el értünk az éjszakában, hogy megmentsen minket és egyúttal osztozzon a nem kis élményben. Bár megjegyzem, ha a rossz vonat után az egy órás csokievés-fotózkodás-didergés-megdöbbenés hogy négyen beférnek egy smartba-jim carry-s denszelés után felszállunk az első vonatra, ami vissza hozott volna minket Ciampinoba, sokkal hamarabb hazaérhettünk volna, de Márk látványa és kedvessége, szorgalmas pont gyűjtése és még mindig hősies férfiassága kárpótolt mindenért! [Márk, we love you too :)]
kedvenc szavam mára...
kolbifesztivál!
...családinapazIKEAbansemmittevésalváskismásnapossagegyüttlevéslustálkodásnevetés.
Mindenhétköznaponígyakaráslevés.
...családinapazIKEAbansemmittevésalváskismásnapossagegyüttlevéslustálkodásnevetés.
Mindenhétköznaponígyakaráslevés.
2009. október 14., szerda
menő csicskák vagyunk:)
Úgy vélem, talán így lehetne jellemezni munkakörünket... de igazából, mit ne mondjak, van melónk, kapunk fizetést, átlagosnál többet nem is csesztetnek, megtanulunk kevert nyelveket, vagy nem, megtanulunk egyet s mást az emberségről, így hát a mai viszonylatokban tudom, csak kusshadjak szépen el. Ma nem panaszkodom, ma süt a nap, minden szép, nemsokára kávézni fogok, kitakarítok, főzök, nagy generált hajtok végre a saját elernyedőben lévő lényemen és ismét lesz, aki vigyázzon rám estétől.
Ma lábjegyzetben értesültem és megbizonyosodtam afelől, hogy két magyar lyányunk is sajnos búcsút mondd a bázisnak. Mondjuk azért nem meditálok sokat az okán, elég egyértelmű...
Szerencsét és szerelmet a világnak és ezt nem csak annak fényében kívánom, hogy a facebook szerint a hatvanas években kellene élnem, hanem amúgy, okkal vagy ok nélkül. Ja és mindennek ellenére, igenis, akkor is, mindig, mindenhol: hiányoztok:)
tudjátok kik:)
Buongiorno!
Ma lábjegyzetben értesültem és megbizonyosodtam afelől, hogy két magyar lyányunk is sajnos búcsút mondd a bázisnak. Mondjuk azért nem meditálok sokat az okán, elég egyértelmű...
Szerencsét és szerelmet a világnak és ezt nem csak annak fényében kívánom, hogy a facebook szerint a hatvanas években kellene élnem, hanem amúgy, okkal vagy ok nélkül. Ja és mindennek ellenére, igenis, akkor is, mindig, mindenhol: hiányoztok:)
tudjátok kik:)
Buongiorno!
2009. október 12., hétfő
Kompressziós gyógyharisnya vs toszkánai villa
A nap elmélkedése...
A Gulliverben olcsóbb a harisnya mint a Calzedoniában.
Ez jó, mert így több pénz marad, amit félre lehet tenni a mester Lujzika által kiszámolt "3 évig a fizetésem felét félreteszem és veszek egy toszkánai villát" tervre.
Bár a 8 euró még mindig elég sok..
Sebaj, ha lerohad a lábunk is, nálunk a kompressziós gyógyharisnya - toszkánai villa versenyben Toszkána nyert!
A Gulliverben olcsóbb a harisnya mint a Calzedoniában.
Ez jó, mert így több pénz marad, amit félre lehet tenni a mester Lujzika által kiszámolt "3 évig a fizetésem felét félreteszem és veszek egy toszkánai villát" tervre.
Bár a 8 euró még mindig elég sok..
Sebaj, ha lerohad a lábunk is, nálunk a kompressziós gyógyharisnya - toszkánai villa versenyben Toszkána nyert!
ha nem hisztek a tücctüccben...
MERT IGENIS JÓ!
éljen Sarah Mcleod, éljenek az karcos hangú nők,
éljen a gyorsan érkező gyönyörű vihar!
éljen Sarah Mcleod, éljenek az karcos hangú nők,
éljen a gyorsan érkező gyönyörű vihar!
off napok kellemes bizonyossága
.jpg)
Na, ma kellemes reggeli örvendetes emilt kaptam, mert ugyebár sikerült feliratkoznom egy levélre, amiben egy gyönyörűséges toszkánai vityilló felől érdeklődök, aminek ugyebár az ára mondjuk úgy számomra megtippelhetetlen volt. Na, akkor csatolok pár képet és leírást, és én már megvilágosodva várom a tippeket, hogy mennyiért árusítják a drágaságomat:
Csupán 650 m2, a kert hozzá tízszer ennyi, 100 darab olívafával...
TIPPEKET KÉREK!
2009. október 10., szombat
a vasalás tárgyköre - part II
Azt hiszem, már már kényszeredetten az Italy-s pólóm anyu módra való kivasalását érzem igazi előrehaladásnak önálló életem valódi kezdetének. De úgy látszik, még mindig egy helyben topogok.
Viszont új életcélom egyre inkább látszik kikristályodosni egy 150 ezer eurós toszkánai házikó megvásárlásának fényében. Szponzorkeresés folyamatban. 5 szoba, kilátás, farm, völgy, patakvíz.
2009. október 9., péntek
it is just... too gay:)
Na, a Fiumicinora való elterelés után, hajnali háromkor like a virgin vonaglásokra nevető, sajgó derékkal, büntetett előélettel ébredő (na tegye fel a kezét, aki 3 nap alatt 30 órát dolgozik 36 ezer láb magasan, én én én!) de mégis boldogságos tudatban lebegő sztyuvi lettem, mert van netünk, de úgy igazából... és
hogy is mondjam
izé
na, bökjem ki
megkaptuk az első havi igazi fizunkat!!!
megkezdtem a spórolást az ejtőernyős ugrásra és egy vadiúj őszi topánkára.
Szerény orrfújást követően olasz álom ismét, caffélatte és croissant. Most. Léptem.
hogy is mondjam
izé
na, bökjem ki
megkaptuk az első havi igazi fizunkat!!!
megkezdtem a spórolást az ejtőernyős ugrásra és egy vadiúj őszi topánkára.
Szerény orrfújást követően olasz álom ismét, caffélatte és croissant. Most. Léptem.
2009. október 7., szerda
2009. október 4., vasárnap
otthon
Hiány hiány hátán...
Sosem hittem, hogy lesz olyan pillanat az életemben, amikor ha elém tennének egy világtérképet, rikító színekkel rajta Ausztrália, Japán, Indonézia, Mexikó, Argentína vagy Madagaszkár akkor én fognám a kis ujjamat és egyetlen biztos pontra mutatnék: haza. Magyarország, Szeged, igen, én menni akarni haza.
Persze ezek után, mivel nyilvánvalóan eggyel sem nőtt otthon az elvállalható munkák száma, ráböknék arra a helyre, ahová kérném a transzfert, Eindhovenbe. Civilizált időjárást a civilizált embereknek. Kaját az éhezőknek, szőlőt és esőt a parasztoknak, meg gyors internetkapcsolatot az arra rászorultaknak. Más egyebet? Azt, hogy szűnjön meg létezni a hiány, a honvágy, mindenki maradhasson ott, ahol szeretne és térhessen vissza, amikor csak akarjon.
Teríték jobb helyeken: másfél euró. Mert olaszok. Pizza nagy, de vékony, az asztal szépen megterített, de csak koktélt szolgálnak fel. A fagyi jó, az elkeseredés annál kevésbé. Szép estét!
Sosem hittem, hogy lesz olyan pillanat az életemben, amikor ha elém tennének egy világtérképet, rikító színekkel rajta Ausztrália, Japán, Indonézia, Mexikó, Argentína vagy Madagaszkár akkor én fognám a kis ujjamat és egyetlen biztos pontra mutatnék: haza. Magyarország, Szeged, igen, én menni akarni haza.
Persze ezek után, mivel nyilvánvalóan eggyel sem nőtt otthon az elvállalható munkák száma, ráböknék arra a helyre, ahová kérném a transzfert, Eindhovenbe. Civilizált időjárást a civilizált embereknek. Kaját az éhezőknek, szőlőt és esőt a parasztoknak, meg gyors internetkapcsolatot az arra rászorultaknak. Más egyebet? Azt, hogy szűnjön meg létezni a hiány, a honvágy, mindenki maradhasson ott, ahol szeretne és térhessen vissza, amikor csak akarjon.
Teríték jobb helyeken: másfél euró. Mert olaszok. Pizza nagy, de vékony, az asztal szépen megterített, de csak koktélt szolgálnak fel. A fagyi jó, az elkeseredés annál kevésbé. Szép estét!
2009. szeptember 30., szerda
alapelvek
A lehető legtöbb helyen el kell sütnöm munkánk alapelveit:
"Smile a lot,
secure the cabin
And shave your legs"
"Smile a lot,
secure the cabin
And shave your legs"
2009. szeptember 27., vasárnap
csak a feltételesen
hogy ha, abban az esetben, ha esetleg, netán tán megírnánk a blogba, ha nekünk lenne ilyen, hogy "érintetlen vagyok... imitt, amott... és az is akarok maradni életem végéig!" (by oktoberfesten, kedves honfitársunk, alant említett Márk)
2009. szeptember 25., péntek
2009. szeptember 23., szerda
Inglourious Basterds
Tegnap élőben láthattuk TARANTINOt!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Kell ennél több? :):):):):):)
Igaz, ha a szöszi, Brad is ott lett volna, lehet még mindig ott állnék, várnám hogy megérinthessem és soha többé ne mossak kezet, de azért így sem volt rossz, sőt!!! :) jajjj :D
ennyi a lényeg. bahaha :)
Kell ennél több? :):):):):):)
Igaz, ha a szöszi, Brad is ott lett volna, lehet még mindig ott állnék, várnám hogy megérinthessem és soha többé ne mossak kezet, de azért így sem volt rossz, sőt!!! :) jajjj :D
ennyi a lényeg. bahaha :)
még mindig jürgenék a kert alatt...
Ki és mi okból tett francia Cosmopolitant a fakkomba?
Vagy ki és mi okból visít egy klasszikus Beatles slágert hegedűvel kísérve éjfél után egy sörfesztiválon?
Muszáj posztot írnom ilyenkor... ahelyett, hogy találnék egy kis időt az alvásra.
(az illetékeseknek: Ma először láttam Hot Breakfast Bap-ot, amit olyan lelkesen árulunk a repülőn, holott nekünk olyan nincs is... úgy nézett ki, mint egy lefosott csízburger kettéválasztva és átpaszírozva egy fokhagymapréselőn, utána romlott sonkával egybetapasztva, jól megrágva... szóval egyetek a repülőúton, tök egészséges!)
Vagy ki és mi okból visít egy klasszikus Beatles slágert hegedűvel kísérve éjfél után egy sörfesztiválon?
Muszáj posztot írnom ilyenkor... ahelyett, hogy találnék egy kis időt az alvásra.
(az illetékeseknek: Ma először láttam Hot Breakfast Bap-ot, amit olyan lelkesen árulunk a repülőn, holott nekünk olyan nincs is... úgy nézett ki, mint egy lefosott csízburger kettéválasztva és átpaszírozva egy fokhagymapréselőn, utána romlott sonkával egybetapasztva, jól megrágva... szóval egyetek a repülőúton, tök egészséges!)
2009. szeptember 20., vasárnap
márk, a férfi
munka.beach.labda.fotó.internet.pezsgő.vodka.olasz október fest magyar módra.márk.internet.kharesz.internet.zuhany.alvás.
..21óra alatt..
ok. október fest. harmadjára hallom az "uuuuuuhhh baby i wanna knooooowwww if ull be my girl" majd gulash 9.50ért 1 liter sör 8 euroért.
nem nekünk való mulatság, DE! magyarok tánca, bulizása, majd angolos távozása.... (KHARESZ)
megyek aludni. alig várom az olaszok éneke segitségével való álomba szenderülést.
gute nacht!
..21óra alatt..
ok. október fest. harmadjára hallom az "uuuuuuhhh baby i wanna knooooowwww if ull be my girl" majd gulash 9.50ért 1 liter sör 8 euroért.
nem nekünk való mulatság, DE! magyarok tánca, bulizása, majd angolos távozása.... (KHARESZ)
megyek aludni. alig várom az olaszok éneke segitségével való álomba szenderülést.
gute nacht!
2009. szeptember 19., szombat
Köszönjük Roli!
"Hősugárzót akart, erre klímát vett!"
"Nem alszik a Márk, visszajelölt a Facebook-on!"
Legszerencsésebb adatlap, amit elénk tárt a sors: Isten útját köved, nyerd el a nemzetek bizalmát és jó létben akarok élni.
Munkahely: McDonalds.
csóxi
ja, amúgy a tengerparton voltunk..., még még!
2009. szeptember 18., péntek
(the)head (which)count(s)
-living és líving-
Most kezdjek el megint visszaszámolni? 30.
Holnap nagy generál a testemen, aztán szolid naplopás, utána ismét munka... októbertől kissé megszabták az óráimat, de ezen hogy hogy nem, nem tudok igazán bánkódni... Ha meg is tenném, csakis lángosba fojtanám a bánatomat és visszarévednék azokba az időkbe, amikor a főnököm haragosan parancsolt ki a vécéből felszállás előtt...
A ma napra tervezett rendszer ellenes lázadás elmaradt, helyette csendben lebattyogtam a boltba, bevásároltam alapvető élelmiszerekből és hazafelé balladák halk zöreje mellett nosztalgiáztam.
Battery is low... again...
Most kezdjek el megint visszaszámolni? 30.
Holnap nagy generál a testemen, aztán szolid naplopás, utána ismét munka... októbertől kissé megszabták az óráimat, de ezen hogy hogy nem, nem tudok igazán bánkódni... Ha meg is tenném, csakis lángosba fojtanám a bánatomat és visszarévednék azokba az időkbe, amikor a főnököm haragosan parancsolt ki a vécéből felszállás előtt...
A ma napra tervezett rendszer ellenes lázadás elmaradt, helyette csendben lebattyogtam a boltba, bevásároltam alapvető élelmiszerekből és hazafelé balladák halk zöreje mellett nosztalgiáztam.
Battery is low... again...
2009. szeptember 16., szerda
n/a
Hogy miért vagyok fáradt?
12 órát talpaltam, elakadtam a dugóban az öt perces útból lett 45 perc és a villám is belecsapott a gépembe... ezért ba''meg!
És még egy kérdés:
Ki az aki nem foglal le egy Pozsony-Róma 10eurós oda vissza jegyet, mikor meglátja?
Na ki?
ÉN!
Bulizzatok a Jatéban...
12 órát talpaltam, elakadtam a dugóban az öt perces útból lett 45 perc és a villám is belecsapott a gépembe... ezért ba''meg!
És még egy kérdés:
Ki az aki nem foglal le egy Pozsony-Róma 10eurós oda vissza jegyet, mikor meglátja?
Na ki?
ÉN!
Bulizzatok a Jatéban...
2009. szeptember 11., péntek
MA
Teraszra nyíló, vécébe kezet lógató, füst- és koleszterinmentes jó reggelt!
MA ma van, így hát, ezt bővebben nem is kommentálnám.
Tegnap heherészős, lányok által felköszöntött, aztán este nagy totál menüs evős történet volt, új arcokkal, új sztorikkal... kezd egészen elviselhető lenni így ez a csámpínói lét, főleg a kártyára újfent megérkezett fizetéssel. Ma estétől még egy kicsit otthonosabb lesz minden, hiszen az én drága lényecském megérkezik végre az én légterembe és... lesz egy kis darabka otthonom. Még ha kis időre is. Megérte várni.
És mára nincs tanulság, csak egy kívánalom: legyetek boldogok ma is, holnap is, sokáig még,
enter.
MA ma van, így hát, ezt bővebben nem is kommentálnám.
Tegnap heherészős, lányok által felköszöntött, aztán este nagy totál menüs evős történet volt, új arcokkal, új sztorikkal... kezd egészen elviselhető lenni így ez a csámpínói lét, főleg a kártyára újfent megérkezett fizetéssel. Ma estétől még egy kicsit otthonosabb lesz minden, hiszen az én drága lényecském megérkezik végre az én légterembe és... lesz egy kis darabka otthonom. Még ha kis időre is. Megérte várni.
És mára nincs tanulság, csak egy kívánalom: legyetek boldogok ma is, holnap is, sokáig még,
enter.
2009. szeptember 10., csütörtök
szánalmas?
már 2 órája annak, hogy várok. pisilnem kell, de valami mindig közbejön. internet, majd alvás és újból internet és így, a vese által elválasztott húgy, ami összegyűlt a hólyagban, még mindig csak a hólyag falát nyomja, ami egyre nagyobb és nagyobb ingert vált ki és ez eléggé kellemetlenné teszi a szituációt. de nincs más dolgom, csak tűrni, hiszen a mondás szerint is, egyszer mindennek eljön az ideje.
ok bye
ok bye
ma lesz a holnap tegnapja
Rájöttem, hogy még mindig nem iratkoztam le az EUdiákok hírleveléről és teli van a postaládám alkalmi csomagolós, adatrögzítős melókkal... bezzeg mikor kellett volna! Az a jó kis sárban fetrengős, hosszan elmélázós, koliszobában bágyadtan izzadós, emlékkép kieséses drága korszak! Hol vagyon az az már?
Eltűnt a wifivel együtt... valaki, legyen olyan kedves és ébressze már fel a rendszergazdát lehetőleg délután egy óra előtt!
Mindezen, 30m2-res alsó és 50m2-es felső terasszal megáldott mostoha körülmények között az időbeosztásunk a következőképpen alakul:
20% Internetre várás
20% Internetezés
40% Internet előtt evés
10% Meló (közben arra gondolás, hogy lesz-e internet, mikor hazaérek)
.
.
Kihagytam valamit? ja,
10% alvás (közben Internettel álmodás)
Anonim Mc-t hallgatok... testvérem, rád gondolok:)
Eltűnt a wifivel együtt... valaki, legyen olyan kedves és ébressze már fel a rendszergazdát lehetőleg délután egy óra előtt!
Mindezen, 30m2-res alsó és 50m2-es felső terasszal megáldott mostoha körülmények között az időbeosztásunk a következőképpen alakul:
20% Internetre várás
20% Internetezés
40% Internet előtt evés
10% Meló (közben arra gondolás, hogy lesz-e internet, mikor hazaérek)
.
.
Kihagytam valamit? ja,
10% alvás (közben Internettel álmodás)
Anonim Mc-t hallgatok... testvérem, rád gondolok:)
2009. szeptember 9., szerda
Bűnös vagy Áldozat?
Bosszúból megenni egy galambot ...a nap dilemmája... igen vagy nem?!Csak úgy vegetáriánus módra, a fejénél kezdve!
Ne feledjük a begytejet, csak hogy egészségesek maradjunk!
aranypökések
Meglepetés vonalzó a reggeliző pehely mellé: "biztos azért, hogy egyenesen hazatalálj"
Meleg, rendkívül szimpatikus görög légi utaskísérő az Rómáról: "Come on, I'm greek, I don't care about old things!"
Ja, pluszban odaégettem a hajam, sajnálatos módon igen látható helyen, igyekszem ezt a modorommal kompenzálni: Még valamit a kávé mellé uram? Croissant, esetleg szendvics?
És még egy friss sztori: Alda kapott egy kis hajtogatott repülőt az egyik utastól és a kabin felületen az utas telefonszáma volt... hát nem kreatívak, főleg 37 ezer láb magasan!
2 NAP!
és a betegségben szenvedőknek füttyögésben ajánlott művészfilm részlete:
http://www.youtube.com/watch?v=FdeZbHcWcIg
Meleg, rendkívül szimpatikus görög légi utaskísérő az Rómáról: "Come on, I'm greek, I don't care about old things!"
Ja, pluszban odaégettem a hajam, sajnálatos módon igen látható helyen, igyekszem ezt a modorommal kompenzálni: Még valamit a kávé mellé uram? Croissant, esetleg szendvics?
És még egy friss sztori: Alda kapott egy kis hajtogatott repülőt az egyik utastól és a kabin felületen az utas telefonszáma volt... hát nem kreatívak, főleg 37 ezer láb magasan!
2 NAP!
és a betegségben szenvedőknek füttyögésben ajánlott művészfilm részlete:
http://www.youtube.com/watch?v=FdeZbHcWcIg
2009. szeptember 7., hétfő
a nap tanulsága(i)
- nem, nincs bekapcsoló gomb a vasalón, és az nem melegszik fel, ha nincs is bedugva. :)
- legyél mindig exact ha vasalóról beszélsz, mert akit kórosan zavar "k" és "s" alakban hullámosodó haja, a "vasaló" szó hallatán, nem bitos, hogy a régi, jól megszokott háztartási gépre gondol, hanem a hajat igen csak egyenesre -"nem pörkölő"- simító hajvasalóra :) (amin viszont VAN bekapcsoló gomb)
- legyél mindig exact ha vasalóról beszélsz, mert akit kórosan zavar "k" és "s" alakban hullámosodó haja, a "vasaló" szó hallatán, nem bitos, hogy a régi, jól megszokott háztartási gépre gondol, hanem a hajat igen csak egyenesre -"nem pörkölő"- simító hajvasalóra :) (amin viszont VAN bekapcsoló gomb)
2009. szeptember 6., vasárnap
mit írsz mi
áá... várható esemény bekövetkezte: rányitottam a főnökömre a gépen... én nem tudom, mit gondoltam, hová bújhatott azon a 300 m2-n. Nem gond, kijön és természetes hirtelenszőke modorában folytatja:- drágám, lecsekkolnád a kabint, nemsokára leszállunk!
Éljenek a toleráns és türelmes kollégák... na meg a mákos bejgli!
Éljenek a toleráns és türelmes kollégák... na meg a mákos bejgli!
2009. szeptember 4., péntek
kis hazai:)
Márti Anyu és Apu! Köszönjük:)
Amúgy mákos pasta és mákos Zsuzsi. Mert a Zsuzsi off-on... nem baj, lesz még itt rákkenrol, írkocsmábansörivás, matyizófeketealaklátásabuszmegállóban, kalleráltalelkapás, rizikózás, kidőlés, újhétkezdés, főnökelszállásaüdvözlése, legyekránkszállásakülönbözőokokból...
Amúgy mákos pasta és mákos Zsuzsi. Mert a Zsuzsi off-on... nem baj, lesz még itt rákkenrol, írkocsmábansörivás, matyizófeketealaklátásabuszmegállóban, kalleráltalelkapás, rizikózás, kidőlés, újhétkezdés, főnökelszállásaüdvözlése, legyekránkszállásakülönbözőokokból...
2009. szeptember 3., csütörtök
amortizációs off nap...
Csináltam centit, amit vághatok... már csak nyolc csík:)
Ma visszakaptam passztartóm maradék részét a taxistól:) nem kicsit megalázó, de legalább sikerült új barátra szert tennem, és hátha máskor már jár egy kis kedvezmény is... számító dög vagyok:)
Holnap beköltözés a koliba... az első szeptemberem, amikor már búcsút inthetek a 100% élvezetnek, egymáshoz bekopogásnak, mindenhol pálinka találásnak, büfézésnek és leugrásnak a Tescoba... hiányzik, de azt hiszem nem szívesen cserélném el jelenlegi helyzetemet, ami azért valljuk be, lényegi változásokat hozott:) (kevésbé frissen mosottak a cuccaim és a pálinka háromszor drágább:)
Olyan vehemensen kezdtem neki az írásnak, de hirtelen kifogytam a szavakból... Lassan kiütközik a szocializáció hiánya, felzabáljuk egymás élelmét, örökbe fogadunk két kutyát és három macskát, akik majd felnyalogatják lassan rothadó testünket, amikre végül a házinéni talál rá az internetszámlát logobgtatva...
na, de igazából felesleges sürgetni a dolgokat, majd alakul... főleg itt az Isten háta mögött:) Bízunk!
Vagy majd elszórakoztat minket az októberre várható kanok tömött hada? De most tényleg! Hová rejtsek minimum öt férfiembert?
Nem, nem... valami más alternatívát!
Ma visszakaptam passztartóm maradék részét a taxistól:) nem kicsit megalázó, de legalább sikerült új barátra szert tennem, és hátha máskor már jár egy kis kedvezmény is... számító dög vagyok:)
Holnap beköltözés a koliba... az első szeptemberem, amikor már búcsút inthetek a 100% élvezetnek, egymáshoz bekopogásnak, mindenhol pálinka találásnak, büfézésnek és leugrásnak a Tescoba... hiányzik, de azt hiszem nem szívesen cserélném el jelenlegi helyzetemet, ami azért valljuk be, lényegi változásokat hozott:) (kevésbé frissen mosottak a cuccaim és a pálinka háromszor drágább:)
Olyan vehemensen kezdtem neki az írásnak, de hirtelen kifogytam a szavakból... Lassan kiütközik a szocializáció hiánya, felzabáljuk egymás élelmét, örökbe fogadunk két kutyát és három macskát, akik majd felnyalogatják lassan rothadó testünket, amikre végül a házinéni talál rá az internetszámlát logobgtatva...
na, de igazából felesleges sürgetni a dolgokat, majd alakul... főleg itt az Isten háta mögött:) Bízunk!
Vagy majd elszórakoztat minket az októberre várható kanok tömött hada? De most tényleg! Hová rejtsek minimum öt férfiembert?
Nem, nem... valami más alternatívát!
2009. szeptember 2., szerda
lack of respect
Ma kiderült, hogy van egy mentális roasterem, ami szerint egyik nap szétesek már reggeltől és azt sem tudom, hová tettem az agyam (stowage 211) a másik napon pedig decens, csendes példány, kevés hibát ejtő, ámde igen lassú junior.
A mai nap kérdése: Mit tesz az ember, ha egy late show-t kap?
Vagánykodik vele:) mást nem tehet...
"A vállalat érdekeit figyelmen kívül hagyva, veszélyeztettem a hírnevüket"... a reggeli szokásos rohanás, most még inkább durva módon, ID elvesztése és taxiban hagyása, apácák hathatós segítsége, sok dolog közrejátszása és a mondat, mely ismét elhangzott: ne késs többet, mert ez a tisztelet hiánya a kollegáid felé! The best sentence ever! De legalább halkan, gyorsan és utána hagytak dolgozni...
Tény, hogy kisebb tortát vágtak a fejemhez, ahhoz képest, hogy utána a harisnyám elszakadt és csak tétován álldogáltam a sötétben a gép szárnya alatt... (a munka végén ugyanez, laposkúszásban, mert mindkét főnök bent volt- hát most már tudják ki vagyok, az a kis szétcsúszott, kósza magyar lélek) De szerencsére az átlagos teljesítmény elérése és a többiek maximális türelme felgyorsította a napot... minél rutinosabban pattogunk a kabinban, annál simábban megy minden. Szeretnek látni mosolyogni, legalább csinálok egy jó napot másnak, talán magamnak. Ma egy kényszermagyarázás és majdnem vitába szállás egy fogalmatlannal a bőröndök geometriai helyzetéről. Remélem nem jelent fel... vagy... do you think so?
Volt két véletlen rám kacsintás, mikor a kontaktlencsémmel vesződtem (szépen néznénk ki, hogy ha én kacsingatnék ismeretlen kliensekre) Kollegáról megtudás, hogy pilótává levés, háromszor annyit keresés. Csak azért, mert a gépen elől ülnek. Iszonyatosan jó meló. Irigy vagyok. Ha anno ki tudtam volna rendesen nyitni a repülőgép ajtaját, akkor hinnék abban, hogy velem is megtörténhet. De szerintem hiába nehezednék rá a pedálra is, esélytelen. A pletykák további gyűjtögetése, az olasz tudás fejlesztése (kb. a nullát szorozni), barátkozás ja és párhuzamosan konstans izzadás a napom minden pontjában. Valaki szóljon rám, hogy korai műszak után ne írjak bele a blogba, és hogy kávézás után töröljem meg az arcom. Köszi.
9 nap:)
ja és, ha olvassátok gyönyörűim: nem megy innen sehová senki! Ha naponta elbánunk legalább 4x150 utassal, na nehogy már egymást borítsuk ki!
A mai nap kérdése: Mit tesz az ember, ha egy late show-t kap?
Vagánykodik vele:) mást nem tehet...
"A vállalat érdekeit figyelmen kívül hagyva, veszélyeztettem a hírnevüket"... a reggeli szokásos rohanás, most még inkább durva módon, ID elvesztése és taxiban hagyása, apácák hathatós segítsége, sok dolog közrejátszása és a mondat, mely ismét elhangzott: ne késs többet, mert ez a tisztelet hiánya a kollegáid felé! The best sentence ever! De legalább halkan, gyorsan és utána hagytak dolgozni...
Tény, hogy kisebb tortát vágtak a fejemhez, ahhoz képest, hogy utána a harisnyám elszakadt és csak tétován álldogáltam a sötétben a gép szárnya alatt... (a munka végén ugyanez, laposkúszásban, mert mindkét főnök bent volt- hát most már tudják ki vagyok, az a kis szétcsúszott, kósza magyar lélek) De szerencsére az átlagos teljesítmény elérése és a többiek maximális türelme felgyorsította a napot... minél rutinosabban pattogunk a kabinban, annál simábban megy minden. Szeretnek látni mosolyogni, legalább csinálok egy jó napot másnak, talán magamnak. Ma egy kényszermagyarázás és majdnem vitába szállás egy fogalmatlannal a bőröndök geometriai helyzetéről. Remélem nem jelent fel... vagy... do you think so?
Volt két véletlen rám kacsintás, mikor a kontaktlencsémmel vesződtem (szépen néznénk ki, hogy ha én kacsingatnék ismeretlen kliensekre) Kollegáról megtudás, hogy pilótává levés, háromszor annyit keresés. Csak azért, mert a gépen elől ülnek. Iszonyatosan jó meló. Irigy vagyok. Ha anno ki tudtam volna rendesen nyitni a repülőgép ajtaját, akkor hinnék abban, hogy velem is megtörténhet. De szerintem hiába nehezednék rá a pedálra is, esélytelen. A pletykák további gyűjtögetése, az olasz tudás fejlesztése (kb. a nullát szorozni), barátkozás ja és párhuzamosan konstans izzadás a napom minden pontjában. Valaki szóljon rám, hogy korai műszak után ne írjak bele a blogba, és hogy kávézás után töröljem meg az arcom. Köszi.
9 nap:)
ja és, ha olvassátok gyönyörűim: nem megy innen sehová senki! Ha naponta elbánunk legalább 4x150 utassal, na nehogy már egymást borítsuk ki!
2009. szeptember 1., kedd
malenkij robot
Na, megvolt az első csúcskihívással teli nap, az utasok boarding gate-nél való nézegetésével egybekötve (és még a széfti demóról hittük, hogy izzasztó) meg az 50 perc alatt megvalósítandó szuperszervíz:) drink, snacks, drinks, snacks, cappuccino, drinks, sex... már tényleg senki sem veszi a lapot, főleg nem a "rövidkezűek" (aka nem ér el a zsebükig by Frederico). A lábam teljesen kivan, de minden fájdalmam ellenére sikerült leszerveznem magamnak olaszul egy taxit holnap hajnalra... még magyarul sem hívtam magamnak, most meg erre mennek el a drága ledolgozott nettóim...már ezen nem bosszankodás, beletörődés, jobbra vágyás.
További programok: szabadságon való fejtörés, utazásszervezés egyéb fapados társaságokkal, ágyban forgolódás és izzadás, denevér és illetéktelen behatoló hallucinációja éjfél után és álomba eséskor telefonos ébresztő. Holnap Madri'.
És már csak 10 nap:) Gyűlnek a programok és a megmutatnivalók... egész élhető hely ez, leszámítva, hogy amióta itt vagyunk nem esett, és nem jár a Family Frost se. Azért a térképen rajta van.
ui.: ma több infót kaptam az ún. "titokzatos utasról", arról a bérencről, aki figyel minket titokban és jelentést ír rólunk. Lehet, hogy egy ilyen ma kileste, hogy morzsás szájjal üldögéltem hátul, cipő nélkül és a szemetet nem a kocsival, hanem egy pórias fehér szatyorral szedtem össze. Kínos.
További programok: szabadságon való fejtörés, utazásszervezés egyéb fapados társaságokkal, ágyban forgolódás és izzadás, denevér és illetéktelen behatoló hallucinációja éjfél után és álomba eséskor telefonos ébresztő. Holnap Madri'.
És már csak 10 nap:) Gyűlnek a programok és a megmutatnivalók... egész élhető hely ez, leszámítva, hogy amióta itt vagyunk nem esett, és nem jár a Family Frost se. Azért a térképen rajta van.
ui.: ma több infót kaptam az ún. "titokzatos utasról", arról a bérencről, aki figyel minket titokban és jelentést ír rólunk. Lehet, hogy egy ilyen ma kileste, hogy morzsás szájjal üldögéltem hátul, cipő nélkül és a szemetet nem a kocsival, hanem egy pórias fehér szatyorral szedtem össze. Kínos.
2009. augusztus 31., hétfő
alfától rómeóig
Allora!
Na, a tunyulással eltömített bizonytalanságnak vége! Kis szünet vár a reggeli lustulással egybekötött kávézásra, a "majdkésőbblefürdökfogatmosokdeelőttelugrunkatodisba" életérzésnek...
Dolgozni fogunk hölgyeim és uraim! Megkaptuk a kártyánkat, amit tőlem a boldog birtoklásának 3. percében el is koboztak, mert kiderült, hogy a lejárati dátum még a kibocsátásit is megelőzte... hát taljánok, hová tűnt az időérzéketek?
Szóval reggeli gyomortépő idegeskedés, egy majdnem "no show", szaladgálás és a végén minden dolog tisztázása, kártya kézhez vétele, rossz buszra szállás, de hazaérés ingyen, café zero elfogyasztása... és itthon relaxálunk, várva a holnapra, a korai kelésre és magas koleszterin szintre.
Komoly megfontolás alá esik valamilyen gyorsító szer fogyasztása, mivel a belföldi nyugis járatok 50 perces melankóliáját teljes mértékben törölték, így mindenhová a nemzetközi eladási drillek lesznek a mérvadók... ez nálam kb. így fog kinézni:
0. az utasokkal való izzasztó harc, hogy üljenek le és a táskájuk igenis befér az ülés alá 20 perc,
1. széfti demó stressz után a kabin lecsekkolása 5 perc,
2. majmolás, bénázás, elmenjek-e előtte pisilni 5 perc- közben valahol menülap osztása (párhuzamos lépés 1 és 2 között valamikor)
3. felszállás, nem széttárt lábakkal ülés, főnökkel való kínos csend 5 perc
4. felkelek (addigra a másik már előkészítette az eladást, összeszámolt mindent, de ezen nem aggódás) 5 perc
5. a kedves utasok kiszolgálása - sok perc (nem, az nincs, de kér hozzá hot dogot?) ez jó esetben zavaros 20 perc
6. troli elpakolása, majd a szemét összegyűjtése, összeütközés és taposás az utasokkal együtt- utas öléből való kikászálódás min. 5 perc
7. Kaparós jegyek eladása rákos gyerekek megsegítére- buy 1 get 1 for free, 10 perc
8. A repülő süllyedni kezd, de még a telefonkártyák gyors előnyének kidomborítása 10 perc
9. Párhuzamosan ismét szemétgyűjtés mindenki örömére, a magazinok és menükártyák visszakönyörgésével 5 perc
10. Bár már zúgunk lefelé, még a vécé lecsekkolása, szemétürítés, kabin csekkolása (ki volt az a stewardessbarát lúzer, aki kitalálta a repülős módot a telefonokon? spanyolul és latin nyelvek keveredésével való "kapcsold ki, nem érted, csak most az egyszer" nyelvtani rendszer alkalmazása)
11. Visszarohanás, bekapcsolás, nem szabadulás, éppen leteszi a repülőt a kapitány
12. Máris ugrasz, csörögsz a csúszdával, kész, aztán mosolygás -helló, bondzsornó, csáó, grácie... (egyes nemzeteknél "az urak ülve maradnak míg a gép meg nem áll, hogy a '"+!+"!)
13. Hi viz mellény ideges keresgélése, az utasok előtt lecsusszanás a lépcsőről, szárny alatt ordibálás, hogy -ne arra, ne gyújts rá (magyarul, mert úgy is mindegy)
14. Rohanás a beszálló kapuhoz, ki tudja hová, lehetőleg saját géped vissza-megtalálása
15. A többiek idegének foszlányokon lógása a 0. pont miatt
16. Az 1. ponttól minden kezdődik újra...
Lusta vagyok kiszámolni, mindez hány perc, de szerintem fel fognak jelenteni minket, hogy folyamatosan zaklatjuk a fizető kuncsaftokat.:)
Lehet, hogy még jobban fogom szeretni a késő időpontokat: a legtöbb utas csak magatehetetlenül magzat pózban szende képpel és nyitott szájjal horkol... az álmos utas jó utas!
Na, a tunyulással eltömített bizonytalanságnak vége! Kis szünet vár a reggeli lustulással egybekötött kávézásra, a "majdkésőbblefürdökfogatmosokdeelőttelugrunkatodisba" életérzésnek...
Dolgozni fogunk hölgyeim és uraim! Megkaptuk a kártyánkat, amit tőlem a boldog birtoklásának 3. percében el is koboztak, mert kiderült, hogy a lejárati dátum még a kibocsátásit is megelőzte... hát taljánok, hová tűnt az időérzéketek?
Szóval reggeli gyomortépő idegeskedés, egy majdnem "no show", szaladgálás és a végén minden dolog tisztázása, kártya kézhez vétele, rossz buszra szállás, de hazaérés ingyen, café zero elfogyasztása... és itthon relaxálunk, várva a holnapra, a korai kelésre és magas koleszterin szintre.
Komoly megfontolás alá esik valamilyen gyorsító szer fogyasztása, mivel a belföldi nyugis járatok 50 perces melankóliáját teljes mértékben törölték, így mindenhová a nemzetközi eladási drillek lesznek a mérvadók... ez nálam kb. így fog kinézni:
0. az utasokkal való izzasztó harc, hogy üljenek le és a táskájuk igenis befér az ülés alá 20 perc,
1. széfti demó stressz után a kabin lecsekkolása 5 perc,
2. majmolás, bénázás, elmenjek-e előtte pisilni 5 perc- közben valahol menülap osztása (párhuzamos lépés 1 és 2 között valamikor)
3. felszállás, nem széttárt lábakkal ülés, főnökkel való kínos csend 5 perc
4. felkelek (addigra a másik már előkészítette az eladást, összeszámolt mindent, de ezen nem aggódás) 5 perc
5. a kedves utasok kiszolgálása - sok perc (nem, az nincs, de kér hozzá hot dogot?) ez jó esetben zavaros 20 perc
6. troli elpakolása, majd a szemét összegyűjtése, összeütközés és taposás az utasokkal együtt- utas öléből való kikászálódás min. 5 perc
7. Kaparós jegyek eladása rákos gyerekek megsegítére- buy 1 get 1 for free, 10 perc
8. A repülő süllyedni kezd, de még a telefonkártyák gyors előnyének kidomborítása 10 perc
9. Párhuzamosan ismét szemétgyűjtés mindenki örömére, a magazinok és menükártyák visszakönyörgésével 5 perc
10. Bár már zúgunk lefelé, még a vécé lecsekkolása, szemétürítés, kabin csekkolása (ki volt az a stewardessbarát lúzer, aki kitalálta a repülős módot a telefonokon? spanyolul és latin nyelvek keveredésével való "kapcsold ki, nem érted, csak most az egyszer" nyelvtani rendszer alkalmazása)
11. Visszarohanás, bekapcsolás, nem szabadulás, éppen leteszi a repülőt a kapitány
12. Máris ugrasz, csörögsz a csúszdával, kész, aztán mosolygás -helló, bondzsornó, csáó, grácie... (egyes nemzeteknél "az urak ülve maradnak míg a gép meg nem áll, hogy a '"+!+"!)
13. Hi viz mellény ideges keresgélése, az utasok előtt lecsusszanás a lépcsőről, szárny alatt ordibálás, hogy -ne arra, ne gyújts rá (magyarul, mert úgy is mindegy)
14. Rohanás a beszálló kapuhoz, ki tudja hová, lehetőleg saját géped vissza-megtalálása
15. A többiek idegének foszlányokon lógása a 0. pont miatt
16. Az 1. ponttól minden kezdődik újra...
Lusta vagyok kiszámolni, mindez hány perc, de szerintem fel fognak jelenteni minket, hogy folyamatosan zaklatjuk a fizető kuncsaftokat.:)
Lehet, hogy még jobban fogom szeretni a késő időpontokat: a legtöbb utas csak magatehetetlenül magzat pózban szende képpel és nyitott szájjal horkol... az álmos utas jó utas!
2009. augusztus 30., vasárnap
pezsgőbontás
lenne ha vki küldene jófajta asti martinit! kinek van? :)
tsatlakozva lújzikánk öröméhez és is örvendek,h végre eltűnt a főnökasszony és hosszú combú asszonypajtása! juhúúú
tsatlakozva lújzikánk öröméhez és is örvendek,h végre eltűnt a főnökasszony és hosszú combú asszonypajtása! juhúúú
Régi új ház
A kis kopogó, göthös, heves mediterrán szellemeink elhagyták a házat...
Túl vagyunk az utolsó privát szféránkat erősen befolyásoló tőrdöfésen, az utolsó ciao, puszi miegymáson és immáron birtokba vehettük az otthonunkat, ahogy azt nekünk szánta a jóisten. Meg a főnökünk. Főztünk, ettünk, rosszalkodtunk, kialakítottuk a netszobát... lassan pedig erősen a szocializálódás küszöbére lépünk. Ha holnap megkapjuk azzzzengedélyt, akkor majd mosolyogva nyugtázzuk a napot és, hogy minden elindult a maga szépséges és sivatagforró útján. Ma csak háromszor nyitottam ki a Pandora szelencéjét a facebook-on. Mártinak másodjára ki is jött a kis angol zsebvámpír.
Most már próbálkozunk kivenni a szabadságainkat, a dátumok egyáltalán nem stimmelnek, hogyan szervezzük meg, hogyan ugorjunk neki, mikor tudjuk meg az eredményt és ki visz minket haza? Józanon! Próbálkozunk.
Kiegészítéseket teszünk:
1. Voltunk templomban. Volt egy nyugodt 20 percünk két hét alatt.
2. Idegzabálás folyik. Most még az is baj, hogy az én parafám rombusz alakban csüng le a konyha falán.
3. Már nincs két hét szeptember 11-ig. Aznap szabadnapom van.
Óje, olasz digók kakaskodása autókarcolás kapcsán. Mentem.
Ja és RIP kedves Gianluigi. Furcsa, hogy miket nem hoz az élet. Vagy nem az élet.
Túl vagyunk az utolsó privát szféránkat erősen befolyásoló tőrdöfésen, az utolsó ciao, puszi miegymáson és immáron birtokba vehettük az otthonunkat, ahogy azt nekünk szánta a jóisten. Meg a főnökünk. Főztünk, ettünk, rosszalkodtunk, kialakítottuk a netszobát... lassan pedig erősen a szocializálódás küszöbére lépünk. Ha holnap megkapjuk azzzzengedélyt, akkor majd mosolyogva nyugtázzuk a napot és, hogy minden elindult a maga szépséges és sivatagforró útján. Ma csak háromszor nyitottam ki a Pandora szelencéjét a facebook-on. Mártinak másodjára ki is jött a kis angol zsebvámpír.
Most már próbálkozunk kivenni a szabadságainkat, a dátumok egyáltalán nem stimmelnek, hogyan szervezzük meg, hogyan ugorjunk neki, mikor tudjuk meg az eredményt és ki visz minket haza? Józanon! Próbálkozunk.
Kiegészítéseket teszünk:
1. Voltunk templomban. Volt egy nyugodt 20 percünk két hét alatt.
2. Idegzabálás folyik. Most még az is baj, hogy az én parafám rombusz alakban csüng le a konyha falán.
3. Már nincs két hét szeptember 11-ig. Aznap szabadnapom van.
Óje, olasz digók kakaskodása autókarcolás kapcsán. Mentem.
Ja és RIP kedves Gianluigi. Furcsa, hogy miket nem hoz az élet. Vagy nem az élet.
2009. augusztus 28., péntek
To remember
Addig nincs vége a bulinak, amíg a lemez pörög… mondta Digweed és lecsapta a földre a lemezgyűjteményét. Most biztosan azt hiszitek, finito, de pont most nem szabad bepunnyadni és feladni… „az életben nincs már több móka”… Ó Ó
Dehogynem! Ha kényszerszünetet kaptunk, élvezzük, mást nem tehetünk, ha ilyen lakótársat kaptunk, ne vegyük magunkra a modorát, én is ideges lennék ilyen mellekkel… és az állandó nem evés (aki jól lakott valaha két szelet dinnyével és egy sonkával, az tegye fel a kezét!) Lyányok… együtt vagyunk. Megoldjuk. Túléljük. Otthon jó lenne?
Igen.
De unatkoznánk.
Ha meg végképpen betesz a sárkány, akkor megyünk haza. De ne a kezdetek kezdetén. Biztosan várnak ránk még szép napok… eddig is volt mennyi… lesznek még lónyalta délutánok és sós halszagú napozások. Na, keep up! És még végre tejfölt is megtaláltuk!
Ha ezt dobta a gép, vegyük ki belőle és használjuk!
…
És végül:
„Be the living example!”
(ez már kezd olyan szektás színezetű lenni)
2009. augusztus 27., csütörtök
És...
Mártának egy hintalovat!
(ez majdnem kimaradt...)
-Tudjátok mi az amit utálok?
-???
-Csíkszeműek az overwingsnél...
(ez majdnem kimaradt...)
-Tudjátok mi az amit utálok?
-???
-Csíkszeműek az overwingsnél...
első éjszaka jogán
Zsuzsinak eltűnt a szemöldöke!
Mi az, amire most szükségünk lenne?
-Zsuzsinak egy pár szemöldök
-Egy karton tejföl és túró rudi
-Bútor a teraszra
-Szabadulás a főnöktől
-Leszopogatott húsleves
-Kevésbé stresszes roaster "No ID" felirat nélkül
-Debit kártya
-Magyar divatmagazin
-Fejenként 2 sportautó (egy nekem, egy a táskámnak)
-Britney nélküli müzli szelet minden reggel
-Egyennadrág a Zarából
-Korlátlan ingyen net (lemondunk akkor a szexről- van, aki már lemondott)
-Biztos alapokon nyugvó olasz nyelvtudás
-Tengerparti koktélozás, ingyen Café Zeroval leküldve
-Szénhidrátmentes tésztazabalás 0-24
-Zsuzsinak a szemöldök mellé még egy kis hús (ezt egybe csomagolva)
-Csincsilla (tisztes méretben)
-Coca cola (zero és cherry)
-Magyar menü a mosógépre
-Feneketlen kupon :) az IKEA-ba
-25 fok se több, se kevesebb (egyeseknek 20 is elég)
-Rabszolga
-Mentális fényképezőhöz elem és film
-Extrudált kenyér (nemcsak Zsuzsinak)
Mi az, amire most szükségünk lenne?
-Zsuzsinak egy pár szemöldök
-Egy karton tejföl és túró rudi
-Bútor a teraszra
-Szabadulás a főnöktől
-Leszopogatott húsleves
-Kevésbé stresszes roaster "No ID" felirat nélkül
-Debit kártya
-Magyar divatmagazin
-Fejenként 2 sportautó (egy nekem, egy a táskámnak)
-Britney nélküli müzli szelet minden reggel
-Egyennadrág a Zarából
-Korlátlan ingyen net (lemondunk akkor a szexről- van, aki már lemondott)
-Biztos alapokon nyugvó olasz nyelvtudás
-Tengerparti koktélozás, ingyen Café Zeroval leküldve
-Szénhidrátmentes tésztazabalás 0-24
-Zsuzsinak a szemöldök mellé még egy kis hús (ezt egybe csomagolva)
-Csincsilla (tisztes méretben)
-Coca cola (zero és cherry)
-Magyar menü a mosógépre
-Feneketlen kupon :) az IKEA-ba
-25 fok se több, se kevesebb (egyeseknek 20 is elég)
-Rabszolga
-Mentális fényképezőhöz elem és film
-Extrudált kenyér (nemcsak Zsuzsinak)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)