Addig is telnek a napok, nem mondom, hogy őrült rohamban és a "spirituális" kompakt üzemmódban, mert az hazugság lenne. Agyalások vannak, akciók is, jehovákkal való találkozások csalódások, közösen röhögések és kicsit sírások is. A városból már kihaltak a fehér zoknis szandálos német nyuggerek, eltűntek a fényes kisbusszal érkező kis japán turisták ezrei... maradtak a munkás hétköznapok és az alattunk lévő bár is kinyílt egy hónapos (!!!) szieszta után. Ami másoknak a robot, nálunk már az egy kicsit a nyaralás, nincsenek tömve a gépek, mindenki megboldogultan szundizza végig a sokszor 2 órás utakat... engem már nem szorít a műanyag harisnya és szoknya sem. Nem fogytam bele, csak már nem érdekel. És remélem már nem is fog sokáig érdekelni:) A véges időpontra való tekintettel még egyszer felszólítok mindenkit, hogy aki még diszkont áron látni akarja Rómát (és utána persze nem meghalni) az utaltassa be magát hozzám, még ebben az évben expressz módon:) Írtam már, hogy ez volt életem leggyorsabb nyara? Brutálisan gyorsan telt, minden incidens nélkül. Vagyis...
"No. Not without an incident."
"Im prayin', Lord im prayin' to you,
Take away this guilt all up in my head
Im pleading, lord im pleading with you,
We got some dealings to do before the day im dead."
ui: kiba..ott nagy bowling királynő lettem!!!!!!
uui: egy kis életkép a sarokból... ilyen, amikor vendég áll a házhoz:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése