... és a kedvencem

"There are no small parts. Only small actors. "

Ehhez különösebb filozófiai konzultációt nem is fűznék, hagyom, hogy mindenkit magával rántson a megdöbbenés, hogy ez bizony így van.
Amúgy gondoltam pötyögök, hogy esetleg senki se éljen abban a hitben, hogy a napon érlelődött testem most már csak csont és leszáradt bőr, ványadt hullaként fekszem a teraszomon és a lakótársaim egy táblát akasztottak a nyakamba "na, bazmeg, ezt nem kellett volna" felirattal. Ja, és nem vagyok másnapos sem. Ha valakit zavarna a blog kinézete még mindig, akkor elnézést, valószínű, hogy a befejezésig már így fogom hagyni, ezzel is emlékeztetve magam, hogy mennyire nem értek ahhoz, amihez azt hittem, értek.
Jelenlegi szomorúságom, hogy nem érkeznek látogatók, és itt pattoghatok magamnak a saját kórtermemben, jobbára egyedül a jól megszokott kényszerzubbonyban. Marad a Pannónia sajt és a lehörpintett pálinka szomorú emléke, meg a várakozás, és a wizzair.com konstans mindennek elhordása.
Mesedobozok rendre kinyílnak, elég ha rájuk süt a nap és szembejönnek az utcán. Az egyik díszpinty válogatott mondásai közül egy (mikor is rákérdeztem, hogy tandemugrásnál lehet-e oktató, akihez csatolva ugranak a hánynivágyók)- I can't be on your back. Unfortunately. És kettő, ez meg persze rólam: - I love her. She is nice, polite, her skin is soft, she is sensitive... and inside she is a bitch.
És, hogy mennyire szalad az idő és ehhez a pilóták hogyan viszonyulnak:- Oh, Jesus, you are here for almost one year and we didn't fuck?
Holnap remélhetőleg egy gyors kiruccanás innen messze, tengerpart, sütkérezés, majd további boldogságos időtöltés, abban a kötelékben, aminek nemsokára vége szakad:)
Tegnap csodálatos angol részeg utasaink az összes náluk lévő cigit feldugdosták különböző testnyílásukba és úgy érdeklődtek hogylétem felől. Mit is mondjak erre: god save the queen!:) Remélem, ma nem hívnak be dolgozni.
Igyatok sokat... nehogy kiszáradjon a gegátok! És hogy egy kis geil mosolyt csaljak az arcotokra, mellékelem az év plakátját.